34. fejezet

 

Fiumé magára terítette palástját, majd kerülve a füstöt és Eszkamot, körbejárta a mezőt, amennyire tudta, de ez is elég volt számára. A látvány, mely szeme elé tárult rengeteg kérdést vetett fel benne. Odament Oguzhoz, majd lassan legugolt és közeledni kezdett felé.

-         Mit csinálsz itt?? – sziszegte Eszkam, halkan, de hangjából érezhető volt az indulat és az ellenszenv, melyet a nő iránt érzett.

Régen volt már, talán tíz tél is eltelt azóta, hogy Fiumé az övé volt. Azóta sem bírta túltenni magát azon, ami azután következett.

-         Ki a gyermek? – a nő célra törő kérdése hátrálásra késztette a táltost.

-         Mi közöd hozzá?

-         Nekem mindenhez közöm van, ami itt és gyermekkel történik. Ezt te is tudod.

-         Ezek szerint láttad őt a táborban. Réka?

-         Akarja a gyereket.

-         Az lehetetlen! – Eszkam tajtékzott. – Én sem tudom, mi történt itt igazán.

-         Ezek szerint Ő csinálta? – Fiumé szeme érdeklődést mutatott.

-         Felejts el, papnő. Ne is gondolj rá! Nem mehet a papnők közelébe.

-         Egyezzünk meg. Most olyan tizenkettő lehet. Még öt tél és az enyém. Addig viheted, de tudni akarom hova.

Eszkám tehetetlenségében még szólni sem tudott. Ez a nő képtelen veszíteni, vagy lemondani valamiről. Nem ismer semmilyen megalkuvást, ha a rend továbbéléséről van szó és ebben minden segítséget megkap.

-          Még csak nyolc, Fiumé. Csak nyolc. Egyezzünk meg. Segíts most nekem és tíz tél után visszatérünk erre.

Fiumé tudta, hogy sarokba szorította a táltost. A nagy Eszkamot. Valami miatt elérzékenyült és ez nincs így rendjén. Valamit nem ért. Lassan felállt, majd körülnézett és akkor észrevette nem messze tőlük a lovat, mely még lélegzett. Mellette Urkon. Attila főbírája. Fiumé szeme kikerekedett, majd pillanatnyi rémület fogta el.  

-         Kié a gyerek?!! – sziszegte – Kié? Ilda? - nyögte halkan a papnő. Eszkam bólintott.

-         Melyik? – most remegni kezdett Fiumé gyomra a vak dühtől és kétségbe eséstől.

-         A második.

-         Mi a neve?

-         Oguz.

Fiumé elfordult, majd megkönnyebbülésében kiengedte a levegőt. Tehát nem Ilda első fia, nem Aldar. Talán Réka meghátrál és lemond erről a gyerekről.

 

 

Oldal: A hun Isten kardja 34. fejezet
g.A.B. von Bowsky: A hun Isten kardja - © 2008 - 2024 - vonbowsky.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat