46. fejezet

 

Filéne anyja félszegen állt Réka előtt. Látták, amint a hun felderítők lóháton kísérik az előttük gyalogosan haladó rómaiakat, s bátrabban siettek át a mezőn a királyhoz és kíséretéhez. Talán nem kell éhen halniuk. Talán Urkon szavára befogadja őket Attila felesége. Így gondolták addig, míg a kísérethez nem értek, s meg nem látták Urkont a földön, hátában római nyíllal. Nomeg a kis Oguz, ki a földön ülve dülöngélt.

Azután értek a kísérethez, miután Attila megnyugodott. Fiumé csak rápillantott a tizenkétéves forma lánykára, s nem bírt parancsolni szemének. Réka azonnal követte a papnő tekintetét, majd nagyon halványan elmosolyodott. Intett a Fiuménak, ki felállt Oguz mellől.

Közben Eszkam érkezett. Attila elé lépett, ki meg sem várta mit akar mondani a pap, s kezdte. Nem akar Oguzre nézni többet, s a mezőt is el akarta hagyni, hol főbírája feküdt.

-         Bledához mész Eszkám. Közlöd vele, háborúba megyünk. Holnap.

-         Királyom. Nekem vigyáznom kell rád. Apád akarata…

-         Gork a helyedre lép míg távol leszel. Urkont méltón temetjük ma este. Addig maradtok. A gyermekét is viszed. Elméje és teste is sérült. Hasznát nem vesszük, de főbírám fia. Esélyt kell kapnia. Hátha te rendbe tudod szedni. Harcos már nem lesz, de olyanná válhat, mint te. – kiérződött hangjából némi ellenszenv.

Eszkam kissé döbbenten hallgatta királyát, így még nem beszélt vele, de most hirtelen érezte, jobb ez így. Nem neki kellett kérnie távozását. Legalább elviheti Oguzt.

Fiumé odalépett Rékához, ki halkan kérdezte:

-         Ismered a lányt?

-         Igen. Azt hiszem igen. – Érezte, hogy most nem hazudhat. Gyenge egy fondorlathoz. Réka nagyon okos asszony. Inkább elmondja, amit tud, s majd később foglalkozik Filénével. Még rengeteg ideje lesz.

-         Úgy tudom, a neve Filéne. A szomszédban lakhatott. Oguzzal kedvelhették egymást.

Réka bólintott. Több információra nem volt szüksége. Attila ágyasairól és kísérőiről Ő döntött.

Filéne anyja felé fordult, s szólt:

-         Hogy hívják a gyermeket?

-         Filéne. – jött a válasz.

-         Kíséretemhez csatlakoztok. A gyermeked négy tél múlva ágyassá lehet. Addig te felügyeled, s vigyázod erényét fővesztés mellett. Férjed – s a félkarú mihasznára nézett, ki féltérdre ereszkedett – haszontalan. Ha van erőd, s kedved hozzá etetheted. Az ágyasok közelében életével, s a te életeddel is fizet, ha gyarló.

Filéne anyja hálásan nézett Rékára, ki mindenki első asszonya volt, s szava törvényt jelentett. Tehát nem halnak éhen, s nem fagynak meg a közeledő télen. Mindhárman hálásak voltak Rékának, életükkel tartoztak.

 

Oldal: A hun Isten kardja 46. fejezet
g.A.B. von Bowsky: A hun Isten kardja - © 2008 - 2024 - vonbowsky.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat